A határfeltételeket diszkrét szintén úgynevezett szellem rácspontok segítségével a legegyszerûbb reprezentálni. A szellem rácspontok a fizikai értelmezési tartományon kívül helyezkednek el, értéküket közvetlenül a határfeltételek és a fizikai cellák határozzák meg, ugyanakkor felhasználjuk õket a határon elhelyezkedõ valódi rácspontok idõbeli léptetésénél. A szellem rácspontok lehetõvé teszik, hogy a fizikai cellákra vonatkozóan ugyanolyan algoritmust használjunk a határ közelében mint bárhol máshol. A szellemcellák számát a módszer által felhasznált rácspontok kiterjedése határozza meg.
Periodikus határfeltételek esetén a 0 illetve indexekkel jelölt
két szellem rácspont értékét a
![]() |
![]() |
![]() |
|
![]() |
![]() |
![]() |
(49) |
Beáramló határfeltételeknél a szellemcellák értékét egyszerûen a fizikai határfeltételek szerint kell rögzíteni. Elvileg csak szuperszonikus beáramlásnál szabad az összes változót rögzíteni, a gyakorlatban azonban gyakran használnak rögzített, úgynevezett Dirichlet, határfeltételeket nem szuperszonikus áramlásra is.
Tökéletes visszaverõdést
okozó szilárd fal hatását is könnyen meg
lehet valósítani szellem rácspontok segítségével. Ehhez azt a
fizikai tényt használjuk fel, hogy két tükör szimmetrikus áramlás
összeütközése ugyanazt az eredményt adja, mintha egy rugalmas
szilárd falnak ütközne a gáz. Eszerint a tömeg és energia
sûrûséget szimmetrikusan, a normális irányú momentum
sûrûséget antiszimmetrikusan kell beállítani:
Szuperszonikus kiáramlást leíró határfeltételt
a zéró gradiensû Neuman határfeltétellel lehet megadni, ugyanis
szuperszonikus áramlás esetén így nincs visszahatás.
Szellem rácspontok segítségével ezt nagyon egyszerû
megvalósítani:
![]() |
![]() |
![]() |
|
![]() |
![]() |
![]() |
(51) |
Visszaverõdés mentes határfeltételt általában a végtelen távoli határok közelítõ leírásaként szoktak alkalmazni. Az elvárás az lenne, hogy a hullámok visszaverõdés nélkül haladjanak át a határon. Ezt lineáris hullámok esetén úgynevezett karakterisztikus határfeltételekkel lehet megvalósítani. A gyakorlatban ez meglehetõsen komplikált, és gyakran a linearitás sem áll fenn. Ezért általában a szuperszonikus kiáramlásnál használt zéró gradiensû határfeltételt szokás alkalmazni, mely viszonylag kis mértékben veri vissza a hullámokat, akár lineárisak, akár nem lineárisak. A visszavert hullámok hatása tovább csökkenthetõ, ha a határt messzire helyezzük a fizikailag érdekes tartománytól. Nem egyenletes rácstávolság alkalmazásával ez megtehetõ anélkül, hogy nagyon sok rácspontot kellene használni.